<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?>
<rss version="2.0" xmlns:content="http://purl.org/rss/1.0/modules/content/">
	<channel>
	  		  <title><![CDATA[Park Avenue 9 friss bejegyzések]]></title>
	    <link><![CDATA[http://.blogter.hu/]]></link>
	  
	 
	  	  <item>
	     	   <title><![CDATA[A színész]]></title>
  		 <link><![CDATA[http://wwwegypercesek.blogter.hu/326192/a_szinesz]]></link>
  	   <description><![CDATA[( Az írást egy lengyel színész alakítása inspirálta )Apja már hónapok óta súlyos beteg volt, egy összefércelt kórház nincstelenkórtermében várt a halálra és a fiára. Senkije sem maradt rajta kívül, mindenhozzátartozóját elvesztette. Olykor, amikor ereje engedte, az ablakhoz botorkált,és belekapaszkodva a rácsokba a téli utcát bámulta; a szél kavargó hópelyheketszórt szét, az emberek fázósan fog...]]></description>  		 <commentNum><![CDATA[32]]></commentNum>
  	   <pubDate><![CDATA[Wed, 25 Feb 2009 14:53:15 +0200]]></pubDate>
	   	  </item>
	  	  <item>
	     	   <title><![CDATA[Szemkiverő weblapjaim (Játék)]]></title>
  		 <link><![CDATA[http://wwwegypercesek.blogter.hu/325804/szemkivero_weblapjaim_jatek]]></link>
  	   <description><![CDATA[Nem is Mó, nem is Mid kergettek őrületbe, akik meghívtak a játékba, hanem
a kedvenc weblapjaim, rögtön a Blogtér után (ami ugye már egy).
Ott a Blogtér főoldalán, a legfrekventáltabb helyen, szinte már kiveri a szemem,
akkora (huge) reklámot kap, de nem tudok ellenállni neki, hogy ne nézegessem
naponta állandóan, már-már tébolyodott odaadással.
Ez a Ruben étterem!
Az utóbbi időben teljese...]]></description>  		 <commentNum><![CDATA[32]]></commentNum>
  	   <pubDate><![CDATA[Mon, 23 Feb 2009 20:51:55 +0200]]></pubDate>
	   	  </item>
	  	  <item>
	     	   <title><![CDATA[Végeláthatatlan tevékenységeim (Játék)]]></title>
  		 <link><![CDATA[http://wwwegypercesek.blogter.hu/324430/vegelathatatlan_tevekenysegeim_jatek]]></link>
  	   <description><![CDATA[Regénylapok hívott meg játszani (link a kommentnél) Se szeri, se száma, mert milliónyi az infóm, DDDe van ami még ennélis fontosabb, sőt, van AKI még ennél is fontosabb. El kell nézzétek eztnekem, mert gyarló ember vagyok, ám ne komolytalankodjon itt senki,mert mindezt csak Ő  tudhatja. Húúúúú, mit össze nem sóhajtozok, báraz sem okozna problémát , ha itt mindenki én lenne, de ez abszurd,mert é...]]></description>  		 <commentNum><![CDATA[55]]></commentNum>
  	   <pubDate><![CDATA[Tue, 17 Feb 2009 00:13:32 +0200]]></pubDate>
	   	  </item>
	  	  <item>
	     	   <title><![CDATA[Álláskeresés (Játék)]]></title>
  		 <link><![CDATA[http://wwwegypercesek.blogter.hu/323781/allaskereses_jatek]]></link>
  	   <description><![CDATA[Christin meghívására (link a kommentben)
 
Ülök szemben a számítógéppel és a Talking CV szoftverrel.
 - A szangvinikus vagy a kolerikus típusba sorolja magát?
 - Fellobbanásaimat kizárólag a munka elvégzése iránti eltökéltségem
motiválja, nem ismerem a lemondás szót, téves elképzelés az,
miszerint a bajban lehangolódnék, sőt, éppen ellenkezőleg, velem
született képességeim, tehetségem, a...]]></description>  		 <commentNum><![CDATA[15]]></commentNum>
  	   <pubDate><![CDATA[Fri, 13 Feb 2009 14:08:44 +0200]]></pubDate>
	   	  </item>
	  	  <item>
	     	   <title><![CDATA[Homokvárak]]></title>
  		 <link><![CDATA[http://wwwegypercesek.blogter.hu/323106/homokvarak]]></link>
  	   <description><![CDATA[A kis Orbán egy homokvárat épített magának a tóparton. Szó se róla,
tetszetősnek találta. Aztán egyszer csak megjelent a kis Gyurcsány, és
gátlástalanul szétrombolta.
Másnap a kis Gyurcsány is épített magának egyet, úgy vélte, ez a tökéletes,
meg is volt elégedve magával, de ekkor a semmiből felbukkant a kis Orbán,
és könyörtelenül keresztül gázolt rajta.
Aztán ez így ment nap mint nap, m...]]></description>  		 <commentNum><![CDATA[30]]></commentNum>
  	   <pubDate><![CDATA[Mon,  9 Feb 2009 22:48:00 +0200]]></pubDate>
	   	  </item>
	  	  <item>
	     	   <title><![CDATA[A sorozatgyilkos]]></title>
  		 <link><![CDATA[http://wwwegypercesek.blogter.hu/322800/a_sorozatgyilkos]]></link>
  	   <description><![CDATA[Már hetek óta követte a lányt. Ismerte a szokásait, gondosan felmérte
a terepet: magányosan álló ház a külvárosban, a legközelebbi szomszéd
ötven méterre, fák és bokrok mindenütt, sűrűn benőve a környéket, igazi
búvóhely, tökéletes rejtekhely.
Ezen az éjszakán is ott lapult és várt. Az egyetlen akadályt rég leküzdötte;
a házörző, egy öreg németjuhász már kiszenvedett, utolsó rúgásait, 
vo...]]></description>  		 <commentNum><![CDATA[18]]></commentNum>
  	   <pubDate><![CDATA[Sun,  8 Feb 2009 09:34:39 +0200]]></pubDate>
	   	  </item>
	  	  <item>
	     	   <title><![CDATA[Adagio]]></title>
  		 <link><![CDATA[http://wwwegypercesek.blogter.hu/322638/adagio]]></link>
  	   <description><![CDATA[A férfi hanyatt feküdt az avaron. Felületes szemlélő halottnak
hihette, csak figyelmes szem vette volna észre, amint a test
olykor meg-megvonaglik, és az ujjak görcsösen markolnak a
fűcsomókba.
A férfi hosszasan gondolkodott: apránként helyére illesztgette, 
hogyan is került ebbe a helyzetbe.
Széjjelebb tekintett, és látta a fák lombkoronáját, amely percekkel -
ki tudja -, órákkal ezelőt...]]></description>  		 <commentNum><![CDATA[16]]></commentNum>
  	   <pubDate><![CDATA[Sat,  7 Feb 2009 11:37:58 +0200]]></pubDate>
	   	  </item>
	  	  <item>
	     	   <title><![CDATA[Az anya]]></title>
  		 <link><![CDATA[http://wwwegypercesek.blogter.hu/321422/az_anya]]></link>
  	   <description><![CDATA[Az asszony sosem bocsátott meg magának. Nyolc éve, nyolc
elviselhetetlenül hosszú éve kínozta már a lelkiismeretfurdalás,
és nem hagyott neki egy csepp nyugtot sem, pokollá tette a napjait
és az éjszakáit, hogy azon a reggelen magára hagyta kétéves
gyermekét. Pedig csak egy saroknyira szaladt át vajért, de valamiért a
barátnőjénél maradt. Talán csak az előző napi eseményeket beszélték
meg...]]></description>  		 <commentNum><![CDATA[76]]></commentNum>
  	   <pubDate><![CDATA[Sat, 31 Jan 2009 15:32:30 +0200]]></pubDate>
	   	  </item>
	  	  <item>
	     	   <title><![CDATA[Elveim és nem azok (Játék)]]></title>
  		 <link><![CDATA[http://wwwegypercesek.blogter.hu/319872/elveim_es_nem_azok_jatek]]></link>
  	   <description><![CDATA[Stanci hívott játékra, hogy az elveimről (ha vannak) beszéljek.
 
Nem vagyok teljesen a birtokában annak az eltökéltségnek,
szilárd meggyőződésnek, amelyek irányt szabnának a tetteimnek,
és szerintem jól is van ez így, mégha rengeteg hibával jár is,
szerintem kevesebbel, mint az ellenkezője.
Ezek szerint:
 - nem mondhatom azt, hogy teljes meggyőzősésből örülnék mások
sikereinek, mert ne...]]></description>  		 <commentNum><![CDATA[26]]></commentNum>
  	   <pubDate><![CDATA[Fri, 23 Jan 2009 19:28:05 +0200]]></pubDate>
	   	  </item>
	  	  <item>
	     	   <title><![CDATA[Morfin]]></title>
  		 <link><![CDATA[http://wwwegypercesek.blogter.hu/319686/morfin]]></link>
  	   <description><![CDATA[A tizenhat éves lány karbafont kézzel, a falnak támaszkodva,
megvető tekintettel méregette az anyját, tekintetéből csak úgy
sütött a gyűlölet.
 - Szóval akkor hogy is van ez? - kérdezte lenézően. - Miért is
lettem én drogos?
 - Azért, mert gyenge vagy! - vágott vissza az anyja. - Nincs egy
csöppnyi akaraterő benned. Igen! Az a legkönnyebb! Felejteni!
De szembenézni a problémákkal, és meg...]]></description>  		 <commentNum><![CDATA[7]]></commentNum>
  	   <pubDate><![CDATA[Thu, 22 Jan 2009 18:40:04 +0200]]></pubDate>
	   	  </item>
	  	  <item>
	     	   <title><![CDATA[Anyu?...]]></title>
  		 <link><![CDATA[http://wwwegypercesek.blogter.hu/318184/anyu]]></link>
  	   <description><![CDATA[Már hetek óta rosszul aludt; a fejét a párnájába fúrta,
belegabalyodott a paplanba, amint ide-oda forgolódott,
ráncossá gyűrte a lepedőjét. Aztán az egyik éjszaka történt
valami, ami örökre megváltoztatta az életét. Verejtékezve riadt
fel, és vett néhány mély lélegzetet.
Lefejtette magáról a takaróját, és csak úgy mezítláb botorkált
szobájának az ajtajához, és amint kilépett, mintha egy m...]]></description>  		 <commentNum><![CDATA[48]]></commentNum>
  	   <pubDate><![CDATA[Wed, 14 Jan 2009 16:39:01 +0200]]></pubDate>
	   	  </item>
	  	  <item>
	     	   <title><![CDATA[Az oralitás perverzitása]]></title>
  		 <link><![CDATA[http://wwwegypercesek.blogter.hu/317770/az_oralitas_perverzitasa]]></link>
  	   <description><![CDATA[Élvezte, ahogyan lágyan ráhajolt, érezte a keménységét, amint
az ajkai közé vette, a nyelvével gyengéden körbesimogatta,
élvezte az ízét, semmivel össze nem téveszthető zamatát, és
örömét lelte benne, ahogy egyre jobban kitöltötte a száját, egyre
mélyebben hatolt a torka felé, a kezébe fogta, és játékosan jobbra-
balra, majd körkörösen irányította, közben felnézett, elkapta férje
tekintet...]]></description>  		 <commentNum><![CDATA[20]]></commentNum>
  	   <pubDate><![CDATA[Mon, 12 Jan 2009 15:31:34 +0200]]></pubDate>
	   	  </item>
	  	  <item>
	     	   <title><![CDATA[Epizód a délszláv háborúból]]></title>
  		 <link><![CDATA[http://wwwegypercesek.blogter.hu/317348/epizod_a_delszlav_haborubol]]></link>
  	   <description><![CDATA[D. ezredes idegesen járkált fel-alá a sebtiben felállított
támaszpont egyik rideg szobájában, tekintete minduntalan az
ajtót kémlelte, mint aki vár valakit.
A városnak ez a peremkerülete semmiben sem különbözött a
többi részétől. Az eső kitartóan permetezte a szanaszét heverő
holttesteket, vérüket a közeli kanálisba mosta, a rombadőlt
épületek leszakadt esőcsatornáin át bugyborékolva tajt...]]></description>  		 <commentNum><![CDATA[4]]></commentNum>
  	   <pubDate><![CDATA[Fri,  9 Jan 2009 17:59:24 +0200]]></pubDate>
	   	  </item>
	  	  <item>
	     	   <title><![CDATA[Mindörökké szerelem]]></title>
  		 <link><![CDATA[http://wwwegypercesek.blogter.hu/316556/mindorokke_szerelem]]></link>
  	   <description><![CDATA[- Mondd ki, mondd ki végre amire gondolsz! - törtek elő a
szavak fájdalmasan Juditból. - Legalább most, az új év
kezdetén. Ennyit végtére is megérdemlek három hónap
után.
 - Szeretlek! - néztem határozottan a szemébe.
 - Nem, ne így mondd, Gábor - rázta meg erélyesen a fejét
 -, így már számtalanszor mondtad. - Azzal hátat fordított nekem,
töltött néhány korty pezsgőt magának, de mielőtt...]]></description>  		 <commentNum><![CDATA[26]]></commentNum>
  	   <pubDate><![CDATA[Mon,  5 Jan 2009 12:57:37 +0200]]></pubDate>
	   	  </item>
	  	  <item>
	     	   <title><![CDATA[Ne is kérdezd!...:)) (Játék)]]></title>
  		 <link><![CDATA[http://wwwegypercesek.blogter.hu/316184/ne_is_kerdezd_jatek]]></link>
  	   <description><![CDATA[Mid felkérésére én is bekapcsolódom a játékba, nagy 
szépséghibája a dolognak, hogy a kérdéseket nem én
állítottam össze...
 
1. Mikor fogtad utoljára valakinek a kezét?
A reggeli órákban a páromnak.
 
2. Ha megélnél egy háborút, szerinted túlélnéd?
Holtbiztos.
 
3. Bealszol a tévé előtt?
Mivel van hely, mögötte is.
 
4. Ittál már tejet közvetlenül a dobozból?
Közvetlenül nem, de ...]]></description>  		 <commentNum><![CDATA[16]]></commentNum>
  	   <pubDate><![CDATA[Sat,  3 Jan 2009 15:54:57 +0200]]></pubDate>
	   	  </item>
	  	  <item>
	     	   <title><![CDATA[Olvastam...]]></title>
  		 <link><![CDATA[http://wwwegypercesek.blogter.hu/315496/olvastam]]></link>
  	   <description><![CDATA[http://bajla.blogter.hu/315184/top_5_konyv_-_2008
kezdeményezését
http://koszasagok.blogter.hu/
folytatását, és
http://mided.blogter.hu/315437/aki nem olvas
felkérését,
ezért összeállítottam a számomra leginkább tetsző
könyvek listáját, amelyeket ebben az évben olvastam, íme:
 
JOHN STEINBECK: Egerek és emberek
 
Számomra minden évben kötelező olvasmánnyá vált, bár azt
mondják/írják...]]></description>  		 <commentNum><![CDATA[18]]></commentNum>
  	   <pubDate><![CDATA[Tue, 30 Dec 2008 14:53:16 +0200]]></pubDate>
	   	  </item>
	  	  <item>
	     	   <title><![CDATA[A szerelem vak]]></title>
  		 <link><![CDATA[http://wwwegypercesek.blogter.hu/315226/a_szerelem_vak]]></link>
  	   <description><![CDATA[- Sokszor félreértesz engem, Péter, és félreértjük egymást
is - töprengett el a lány, aki a húszas évei elején járt, akárcsak
a fiú, miközben lépteit az övéhez igazította, amint búsan-
kedvesen andalogtak a Dunaparton egy Szilveszter előtti
éjszakán.
 - Bizonytalan is vagyok emiatt, Edit - jegyezte meg a fiú, és
ahogy a testük lágyan ringott egymás mellett, volt valami furcsa
hiányérzete...]]></description>  		 <commentNum><![CDATA[28]]></commentNum>
  	   <pubDate><![CDATA[Mon, 29 Dec 2008 09:47:13 +0200]]></pubDate>
	   	  </item>
	  	  <item>
	     	   <title><![CDATA[Boldog Karácsonyt! (A háborúnak vége)]]></title>
  		 <link><![CDATA[http://wwwegypercesek.blogter.hu/314304/boldog_karacsonyt_a_haborunak_vege]]></link>
  	   <description><![CDATA[Eljött hát a Karácsony, mennyi mindent tettünk érte.
Eltelt ismét egy év, és egy újabb köszönt ránk.
Eljött hát a Karácsony, remélem, sok örömet leltek benne!
Közelállóknak, s mindenkinek, ki kedves Nektek,
öregnek és fiatalnak,
Boldog Karácsonyt és boldog Újévet!
Bízzunk benne, hogy szép lesz, félelem nélküli!
Eljött hát a Karácsony, gyengének és erősnek,
Gazdagnak és szegénynek, a vil...]]></description>  		 <commentNum><![CDATA[21]]></commentNum>
  	   <pubDate><![CDATA[Mon, 22 Dec 2008 12:03:25 +0200]]></pubDate>
	   	  </item>
	  	  <item>
	     	   <title><![CDATA[Korszakon átvonul - Park]]></title>
  		 <link><![CDATA[http://wwwegypercesek.blogter.hu/313598/korszakon_atvonul_-_park]]></link>
  	   <description><![CDATA[Avagy mémjáték Mó meghívására
 
Hogy ki és hol voltam előző életemben? Ugyanazok
az álmok tolulnak az elmémbe, és kísértenek, mert
nem tudok szabadulni tőlük, messze visznek engem,
egyenesen az amerikai polgárháború poklába, ahol mint
az északiak tisztje szolgáltam, vakon engedelmeskedve a
parancsnak, emely egyre terhesebbé vált a számomra, de még
a katonai szakzsargon sem ismeri e "nem...]]></description>  		 <commentNum><![CDATA[22]]></commentNum>
  	   <pubDate><![CDATA[Wed, 17 Dec 2008 17:42:47 +0200]]></pubDate>
	   	  </item>
	  	  <item>
	     	   <title><![CDATA[Karácsonyi ajándék]]></title>
  		 <link><![CDATA[http://wwwegypercesek.blogter.hu/312822/karacsonyi_ajandek]]></link>
  	   <description><![CDATA[A kommandósok előírásszerűen helyezkedtek el kétoldalta lerobbant, mocskos raktárépület ajtaja előtt. A budapestiperemkerületre rátelepedett hideg sötétségben komoran,láthatatlanná válva fakultak bele a bizarr környezetbe.A behatolás gyors volt és meglepetésszerű. Odabentegyetlen akadályt kellett leküzdeniük, a hátrahagyott golyófogót,egy közel kétméteres, nagydarab, esetlen férfit, aki mirefel...]]></description>  		 <commentNum><![CDATA[15]]></commentNum>
  	   <pubDate><![CDATA[Fri, 12 Dec 2008 14:51:52 +0200]]></pubDate>
	   	  </item>
	  
	 
	</channel>
</rss>
